Montenegro között
Category : Blogroll , Uncategorized
Itthon. A következő program Montenegro. Az előző pedig az Adria volt. Egyelőre gőzerővel készülök, ami nem takar mást, mint hogy kicsit begubódzok a computerbe bújva, ami időben sok – nyugalomban kevés. Rá kell szánni, megértését mindenkinek köszönöm, no meg a türelmét az érintetteknek.
Hogy ne legyek teljesen elszakadva a búvárvilágtól, ami körbevesz, egy szombati partyt rendezek kicsi grilltúzzel, alapfogásokkal, amihez éppen kiküldöm a meghívókat a Kerasub búvár-állományának.
Az Adria jó volt. Nos ez több szót érdemel, következik hamarosan egy fotós (besz)ámító leírás hamarosan. Az ígéret pedig hangozzék el a cybertérben is: szeptember második hétvégéjén megyünk, megint!
Még az egyiptomi kalandozás előtt…
Te nem kapsz hírlevelet? Uccu, iratkozz fel itt, aztán klikkelj tovább hogy olvashasd!
Montenegro, 2008 – egyre közelebb Europához, mint ahogy azt a szabályok megalkotása tükrözi. Pénzt jelent megalkotni, behajtani és betartatni dolgokat, de engem elszomorít, hogy erre az iparra kezd el szakosodni a világ és emberek ezzel foglalkoznak a megélhetésükért. Lsd. 2007. fizető parkolóvá vált Hercegnovi belváros, 2008 
Ha valaki a jövő heti szállások miatt aggódna ódzkodva a sátrazástól, éppen most kaptam a választ a német managertől, minden OK., szállások apartmanban megoldhatóak. Csaka pontos foglalást kell leadnom, nos ehhez kérek minél előbb információkat minden kedves érdeklődőtől. A foglalásokat, 50 EUR előlegeket jövő héten kérem szépen a hétfői megbeszélésen véglegesíteni. Fél 8-kor a Kerasub Búvárbarlangban.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyönyörűszép Horvátország, vendégváró szívélyes emberekkel, akik barátságos árakkal fogadták a tengerre vágyó utazókat. A barátságos fogadás bevett és ismétlődő gyakorlata volt a rakija, illetve losa nevű (egyébként kerozinhatású) tömör alkoholszármazékok itatása is, a “zsiveli!” felkiáltásra koccintással. Eme aktus hatására igazán könnyes szemmel néztük a tengert. Együtt a vendéglátókkal. A mi tengerünk – sóhajtottuk levegőhöz jutva – avagy ahogy a rómaiak monták “mare nostra”. Sajnos ez az érzés újabban eltűnt a horvátországi látogatások alkalmával, csak valahova mélyen lelkünk mélyére kuporodva várja, hogy előbújjon. Mare Nostra felkiáltással megtesszük a szükséges lépést, kissé pesszimista aggodalmakkal, de indulunk. Cél: 
Merülések ára