Monthly Archives: February 2011

  • 0

Nyugalom

Category : Blogroll , Uncategorized

Orvosilag eltiltva a sporttól, pihenésre ítél a saját korpuszom. Sajnos az utóbbi cikkek nem a merülésről szólnak, hanem arról, hogy miért is nem búvárkodom, tervezem, pezsgek. Egyszerű: nem tudok!!
Ugyan felvázoltam a problémát az előző cikkben, de a helyzet nem ilyen egyszerű. Újabb vizsgálatok, újabb haladék. Két hónapon belül vegy kiderül a tényleges diagnózis, vagy pedig anélkül meggyógyulok, a naiv tudatlanságban, hogy mi is volt a kórság. Lassan tudnék róla egy regényt írni, de az az igazság, nem is szívesen beszélek már erről.

Egyet szeretnék, már az alapozó szakaszba lenni, hogy a pangó, lefogyott izmokat végre használjam, végre erősítsem. Hogy végre teljes életet élhessek és ne legyen lehetetlen az, hogy futásnak eredjek. Hogy gyógyszer és fájdalalom nélkül élhessem napjaim.

Most vasárnap segédlettel megpróbálunk egy uszodai tréninget. Magam csak kísérőként tudok részt venni, ami tudom, hogy így is eléggé igénybe fog venni. Piszkosul elhagytak a lábaim, uszonyt egy darabig nem húzhatok rájuk. Remélem ez hamarosan megváltozik. Türelemből, nyugalomból így két hónap után már kevés van. Van akarat, elszántság és a mindennapi harc. Átmenetileg. Mert egy dologban egyet értenek az orvosok: meg fogok gyógyulni. Én is így tudom.


  • 0

Időkorlát

Relax, pihenés, ne terhelj! – ezek az insrukciók. Azért a neten találtam bővebb infot a kis tüneteimre, amit a zárójelentés Reaktiv arthritis és Reiter- szindroma néven említ. Három- hat hónap lábadozás…

Pedig éppen azon vagyok, hogy kis fürdés legyen: két hét múlva uszoda lesz kérem, február 27 vasárnap, még pedig Celldömölk, Vulkán Fürdő. Három önös okból: nincs  lépcső, a termál medencében meg jól lehet lazítani és végül mert szeretjük!
Még két dolog ismert az évből: lesz húsvéti Neufelder See projekt annak, aki április végén békabőrbe kíván bújni. Ezt követően pedig május végén Grüner See amit benevezünk. Ezen kívül fő profil az uszodák és a kezők patronálása, képzése egész a május – júniusi nyílt vizekig.

Mit csinálok pihenés ürügyén? gondolkodom, mikor, hogy folytassam a búvárkodást, meg hogy mellette miből is éljek legfőképpen. Mivel még nagyon mélyen van az állapotom, olvasok, filmezek, netezek, levegőzöm: azaz fárasztó kaland a kimozdulás! Gyógyulgatás… a legtöbbet a masszázs hozta szerintem, ha nem számítom a fájdalomcsillapítózást, amin másfél hónapja élek. Kitartok, főleg mert elegen bíztattok és ez is használ erőben, akaratban. Kell is hogy így legyen.


  • 1

Hazai terep

Tags :

Category : Blogroll , Uncategorized

Pénteken elköszöntem a trópusoktól – azaz a jó meleg kórteremtől. Jobb állapotba ugyan nem kerültem, de a sok vizsgálat végére el sem használódtam. Vasárnap “taktikai megbeszélés” volt az állapotomról, azaz lélekben a gyógyulás felé egy lépést újra. Kemény dolog megharcolni a méterekért, de ha az ember bemelegedik, akkor már csak arra kell figyelni, túlzásba ne vigye. Hétfőn volt is alkalmam a reumamaratonra: körzeti dokihoz, majd SZTK, majd gyógyszertár nem volt kevés, bár autóval voltam. Igazi triatlon – mert ugye a harmadikon lakom. Jóég, mikor felújítás volt, fel le futkároztam a lépcsőházban megrakodva, most meg recsegve nyög a szervezet! Mindegy, a jó hír, hogy extra rövid íven végre szakorvos elé kerültem (egy hónapnyi kutakodásra). A Dokinéni pedig azt mondta, kezeljük a problémát, kezdjük antibiotikummal a láthatatlan ellenség ellen. Valami. Végre nem csak fájdalomcsillapító! Akárhogy is lesz, pihenjek egy hónapot, mert az izületek terhelése nem túl baráti most… Február egy, itt tartunk, remélem ez a mélypont – a max merülési mélység.


Barlangi bújócska

Blogtár