Monthly Archives: August 2012

  • 0

Swanage

Category : Blogroll , Uncategorized , Úton

 Nem vagyok elégedett a kommunikációs csatornákkal: ugyanis UK földön üzemel a mobil számom, (kicsi rooming belefér), van skype egyeztetési sansz, a google kérdőív az összes hírlevél címre kiment, posztolva lett a honlapon, a facebookon. A válaszok száma alapján két következtetés áll fenn: vagy senki nem olvasta, vagy senki nem áll szóba egy kérdőívvel –  ami a meghosszabbított hallójáratom momentán. És akkor az emilről nem is volt még szó – ami küldhető!!!

 

Addig is: egybesült királyságunkról. Hullámlovas sulik üzemelnek a parton, amik nagyon jó mozgási lehetőséget nyújtanak 30 fontnyi áron a vállalkozó kedvűeknek. A búvárkodásért odébb kell ugyan menni, de 18-25 fontért hajóval szerét lehet ejteni. Erről akartunk többet megtudni.

Irány Swanage! Gyönyörű, majdnem 80 perces, panorámás, hajózós busz út vezetett át a dimbes-dombos falvakon, néhol ijesztően szűk utakon a végállomásig. Útközben több túraötlet felmerült, ahogy néztük a tájat.

Sihuhu – avagy igazi gőzmozdony! Egy pár kilométeres vasúti vágány üzemel Swanage és Corf Castle között, hogy megőrizze a hely egykori hangulatát. Ezt a tradicionális kis nosztalgia vasutat önkéntesekkel, helyi erőből hozták létre és üzemeltetik a mai napig, ami csak egy jó példa arra, amit a Hong Kong-i szakács mondott a sörözéskor: Angliában ha valamit nagyon akarsz, akkor itt meg is lehet csinálni.

IMG_0271.jpg

Úgyhogy a Pier (jelentése: móló) felé vettük az irányt, ahol szimatom szerint búvárokat találunk. És tényleg! Az összes helyben parkoló kitárt kocsi a környékbeli iskolák, klubok és független búvárok szerelékeivel volt ragyásig tele. A feliratokon az internetről ismert nevek köszöntek vissza, de érdekességül volt itt újralégző is. Mit mondjak, nem is tudtam elsőre, hogy hol kezdjem, teljesen eufóriába kerültem, de lehet hogy a nitrogénmámor szaladt elém. Mivel az emberek itt közvetlenek, jókedvűek és elég nyitottak, a következő hangulatos órában a kikötőparancsnokkal beszélgettünk. Egy fotelben ücsörgött először, aztán meg annyit mesélt, annyi infót zúdított elő, hogy az agyamban lévő angolos bioprocesszorok majdnem elfüstöltek. Kaptam pár hasznos infót, kontaktot, tippet és találkoztam az ideális búvárhajóval, amit majdnem az utolsó csavarig be is mutatott emberünk. Állva maradtam. Eljutottunk a helyi búvárzóna kapujáig, merülési lehetőségek csimborasszójaként 200 hajóroncs a közelben, meg az egyebek. Aztán most menjünk csak így haza? Szárazon?! Kínos volt, higgyétek el.

IMG_0335.jpgMivelhogy kikémleltük amit kellett, folytatódott a túra, hogy Corfe Castle-t, mint helyi nevezetességet másszuk meg. A belépő kicsit visszarettentett, de nem volt idő gondolkodni és alagutat ásni sem, a hátbatámadás is időigényesnek tűnt. Megvettük a jegyet, hogy békés úton, ostrom nélkül bejussunk. Nem úgy, mint elődeink!

Nekem a Hegylakó film ugrott be elsőre, ahogy tuttira itt kardozott Mc Leod Kurgannak és akkor dőlt össze az egész. A hatalmas, romos kőtornyok nagy időkről mesélnek, amit sajnos nem volt időnk figyelmesen végighallgatni a buszmenetrendből kifolyólag. Poole kikötőjében még időztünk, de a tenger felől fújó hűs levegő borzongós estét hozott, haza is indultunk, hogy lerúgjuk magunkról a túrabakancsot egy időre.

 


  • 0

Kicsi hidegvér

Category : Blogroll , Uncategorized , Úton

Rekkenő nyáridő. Persze. Térben és időben egy párhuzamos dimenzió, mivelhogy itt Angliában éppen nyakig polárban tanulja a test, milyen az a híres hidegvér. Az ember esküdne, hogy 15 fok alatt van, olyan az idő, mintha április vége lenne, de abból is az esős, borongós. Ebből egy dolog jön le, hogy számunkra a klasszikusan értelmezett nyár idén kimarad az életünkből. (Némi hosszabbítás azért kinéz: augusztus végén hazatérünk.)

Addig is: Albion nyara. Bournemouth és úgy általában Brightontól számítva ez a déli tengerpart az angol riviéra. Meleg, verőfényes időben megtelnek a strandok emberekkel, akik aztán este előkapják a grillsütőket és söröket, hogy kiélvezzék a spontán nyaralást. A múlt héten volt ilyen idő, meg májusban pár hetet – ahogy hallottuk. Aztán, hogy a tenger 19 fokos, melegebb, mint a levegő, az néhányakat fürdésre csábít. Kétféle ember van: aki inkább a napon fürdőzés száraz technikájának hódol, míg mások órákat lubickolnak a hullámokban. Tehát, ha a parton sétálsz egy átlagos hétköznap, akkor ugyanúgy látni kabátos, sapkás embereket (októberi divat szerint), mint mondjuk nekihevült strandolókat.

augusztus.jpg

Augusztusi este a parton

Elképesztő, mikor az utcán szembe jön valaki, aki mondjuk sapkában, felhúzott gallérral, kabátban, mezítláb és rövidgatyában egy flipp-floppban csattog el melletted. Olyan, mintha az emberek nem egyforma időjárás-jelentés szerint élnék a napjaikat. Eszerint egy turista, mint mi legjobb, ha visz magával esőkabátot és pulóvert a napszemüveg mellé, mert lehet, hogy óránként többször változik a ruházat.

“Read More”


Barlangi bújócska

Blogtár