Monthly Archives: August 2013

  • 0

Motivációs levél

példa: egy búvártárs tollából

ba__n_zoli.jpg“Nem tudom hol tart ez időtájt az őszi (optimistábbaknak, mint nekem: a nyár végi) horvátországi merülős hétvégének a tervezése de valamiért úgy érzem nem íródnak késve ezek a sorok 🙂
Szóval, blogod olvasva hirtelen hasított belém a  gondolat:  MERÜLNI!!!
Már korábban beszéltünk róla, h Silo település közlében ott “áll” az a gyönyörű roncs amely már alig várja, h megmutassa nekünk magát. Néhányan már biztos érdeklődést mutattak a helyszín iránt (Eszter, Balázs Szabó és talán Ati is, sőt ha jól emlékszem már te is rég merültél ott)…
Favorizálnám ha eljuthatnék oda egy jó kis társasággal, h begyűjtsem első “igazi” roncsmerülésemet.
El kell mondanom, h néhány hete voltam az Isztrián és olyan tengeri állat dömpingben volt részem, h csak kapkodtam a fejem. Amióta búvárkodok a sznori cucc elengedhetetlen kellékké vált, akár csak egy hosszú hétvégés horvátországi tartózkodás alkalmával is. Hiszen szép-szép a tenger, no de mi van a hullámzó felszín alatt? Ez foglalkoztat ahogy a víz közelébe érek és már csatolom is az maszkot és tempózok rikító sárga színű uszonyommal 🙂
3-5 méter mélységben talán nem jellemző a vörös medúza de ha már ott úszkál gyönyörű fodros ruhájában hát körbefotózom. Nem gondolom, h ilyet túl  gyakran fogok látni -így elégedett, nagy mosoly ül ki az arcomra 🙂 Távolabb ezüst színű halraj kíváncsiskodik körülöttem. Nem tempózok csak lágyan ringatózok a felszínen és nem kell sok idő, h 2 méteres körben úszkáljanak körülöttem ezek az ezüstös szépségek. Készül a fotó és persze video is, majd néhány óvatos uszonycsapás és visszatekintve mit látok: követnek! Ez újabb kép elkészítését indokolja 🙂
Persze rák komát is megtaláljuk és fókuszba is kerül -bár bróbál gyorsan eloldalazni de végül felkészül a face to face küzdelemre és szélesre tárja ollós végtagjait (a legjobb pozíció a tuti fényképhez -köszi) és már úszok felfelé, mert hát mégiscsak levegővel működő emberfia vagyok…
Hála az Égnek: fantasztikus a víz alatti élet és láthatom, tapasztalhatom ezeket a csodákat és neked is köszönet jár az ismeretek okításáért!
No, ezeket az élményeket azért is osztottam meg ebben a formában, mert ki tudja mikor futunk össze újra és mert nagyon jó élmények voltak ezek nekem (bár idén kimaradt a Vörös-tenger de nem száradt ki az uszonyom). Aztán remélem mielőbb közös merülésünk is lesz, talán a Silo közelében lévő roncsnál vagy máshol :)”
Üdv.: Baán Zoli

  • 0

Zárójelenet, avagy kilenc kommandós (3.rész)

Thistlegorm egy legenda. A déli áramlás szebb vizet hoz, mint az első merülésnél dúló erős északi áramlás. Haladókkal, még a napi hajók érkezése előtt a roncs belsejét merültük. Így esett, hogy másodszorra jött  a körbeúszás, így mindkét bevetés előnyeit kihasználtuk. Bluff point felé hajóztunk tovább, hogy egy délutáni lightos laguna uguided merüléssel szórakoztassuk magunkat. A delfinek nem jöttek el, volt viszont hatalmas murénából pár, megtermett polip mórikálta magát és egyáltalán klassz merülés volt, aminek a végére ránk libabőrösödött a shorty.

Erős áramlást hozott az esti merülés, amiről Naomi és Mériann tudna számot adni. Meg is teszik majd az afterpartyn, addig azonban a visszaérkezés hevében még furán viselkednek. Meg vitatjuk hát az áramlás, a safety stop, a kapaszkodó kötél és a levegő fogyasztás témaköreit, dehát ilyesmikről kell szólni egy szafarinak, nem? izgalmasra sikerült, az biztos!

delfinspng.jpg

“Read More”

  • 0

Nagyító alatt: GOPRO beüzemelés

Az első benyomás friss őszínteségével szeretnék írni a kameráról. Arról lesz szó, hogy mi van a csomagban, gyakorlati útmutatót adva az első beüzemeléshez és kipróbáláshoz.  Vágjunk bele!

Előzmény: Találkoztam már a kamerával, de az ígért minőségű felvételeket nem láttam viszont, így két év telt el, amíg a mostani verzióhoz érkeztünk. 2013-ra a márkanév fogalommá vált, már nem videóznak, hanem GOPRO-znak az srácok, azaz egy erős, jól bevezetett brand jött létre. Óriási találány! – gondoltam. Adott egy gazdag milliomoscsemete, aki szörfözik vagy deszkázik a heverjaival és szeretné ezt megfelelő módon rögzíteni. Az igény adott, de nincs termék a piacon. Megbízza hát xy céget, leadva a termékspecifikációt. Pár teszt, fejlesztés következik,  fél év és beindulhat a szériagyártás. Természetesen a termék modern, így elég a webmarketing, erre is megbíz egy céget. Nincs sok faxni, a terméket nem kell tesztelni, kikerül a piacra, megér pár mutációt miközben fejlődik, így hiánypótló termékből piacvezetővé válik. Többet hoz, mint a lottó telitalálat csak folyamatosan, szóval valaki nagyon megcsinálta a szerencséjét megint. Mint megtudtam a Forbes cikkéből, ez az ember a kamera mögött nem más, mint NickWoodman (37) a sztori pedig nagyjából így igaz.

Az első kamera 2004-ben debütált. 2012-ben a cég 2,3 milliót adott el, 521 millió dollárt kaszált Woodman, az eladások pedig évente duplázódnak. Decemberre a GOPRO lett a legnagyobb bevételt elérő márka a digitális képalkotás területén, Best Buy termékként a Sony vezető pozicióját átvéve. Az értékesítési adatok szerint, 21,5 százaléka a digitális kamerák piacán az övé,  az eladások pedig tovább növekednek. A gyártás mögött az Apple-t is gyártó Hon Hai Precision Industry Co áll, ismertebb néven a Foxconn, akik 200 millio dollárt invesztáltak a gyártásba 2012 decemberében. Woodman egyes források szerint még mindig 45%-át birtokolja a társaságnak, így a világ milliárdosai között netto 1,3 milliárd dolláros értéket képvisel.

Nos, mikor megrendeltem a kamerát, csak egy elvárásom volt: mielőbb megfelelő komforttal és biztonsággal dolgozni vele. Izgatottan bontogattam a csomagot: GOPROHERO3 Black editiont. Nem véletlenül ezt választottam, hiszen a többi modell kisebb tudású, ha pedig a megfogalmazott igényeket kivitelezni akarjuk, akkor ne érjük be az olcsóbb, de arányosan lebutított változatokkal. Mivel a technikai paramétereket már mások jól kivesézték, itt érjétek be pár linkkel, hogy mik is a különbségek. (Völgyi Attilla blog, Prohardver,  Bringamánia, Trusted Reviews)

Több egységcsomag kapható, surf, adventure stb. neveken például. A különbség csak annyi, hogy a kamera hova legyen rögzíthető, milyen klipsz, vagy tapadós talp, bilincs kerül a csomagba. Díszes a doboz, igazi promóciós kiszerelés ami nagyon jól mutat a pulton, de gyakorlati értékkel nem bír, hiszen az elemek tárolására tökéletesen alkalmatlan. Mint egy doboz lego, ki kell burítani a tartalmat, aztán mazsolázni belőle. Nem felhasználónak való, hanem eladás ösztönző csupán, egyszer használatos holmicska.

GoPro-2_1.jpg

Hasznos semmi elvén, pár öntapadós talp alaptartozék. Nincs szörfdeszkám, sem sisakom amihez rögzíteném, de indulnék túrázni, hogyan is rögzítsem? Nagyon hiányzik a csomagból legalább egy basic fejpánt, csuklópánt, vagy egy tépőzáras elem a rögzítéshez. Tehát vettem cca. 130 ezerért egy kamerát, amibe nem fértek bele az említett elemek, de 5-10 ezerért vásárolhatóak. (hajrá Woodman, kell az a pénz nagyon, a díszdobozt meg köszi szépen)

Kamera tok: 60 méterig vízálló. Búvárként nem csodálkozunk. A zár némi gyakorlás után (2-3 alkalom) könnyen, barátságosan nyitható-zárható. Tartozék egy nyitott hátlap, a jobb hang rögzítés érdekében, a csere szerszámot sem igényel. lásd:youtube Zsír! De itt van ez a kis csavarantyú a talpon. Megmondom az őszíntét, leválasztani a gyári talpról, okozott egy kis feszegetést, de ezzel harcoljon meg mindenki maga. Nálam ez a csavar bosszantóan passzos holmi, úgyhogy fogtam egy csillagcsavarhúzót és azzal dolgoztam inkább.

Kamera: három gomb és más semmi. Kis gyakorlás és a nyitott elme megérti a logikát: jól használható, tiszta, átgondolt menü, elérhető és jó funkciók. A memória kártyát és HDMI, USB csatlakozót takaró fedél hamar el fog veszni, rögzítés híján. 3 LED és egy monokróm kijelző lesz minden visszajelzés a felvételekről. Izgalmas lesz vakon dolgozni elsőre, az fix. Berakom az akksit és aktiválom a kamerát. Hamar tapasztalható a melegedés, ami azt is jelenti, hogy az apró hőerőmű áramot is fogyaszt bizonyosan közben. Nincs stand by, running time van: 1,5 – 1  óra felvételi idő tervezhető, ami mondjuk búvárnál egy merülés, egész napos túrázáskor szívás, tehát a felvételi szokásokat át kell gondolni, mert az idő szűkre szabott. Murphy: az akku akkor üres, mikor legjobban kéne. Az akku új feltöltésig inaktív minden gomb, természetesen utolsó rögzített képeink sem vesznek el. Érdemes újabb pótbeszerzésként akkut rendelnünk, ha sok alkalmunk van a felvételekre, ilyen megoldás a Battery BackPac, külső akku, cirka dupla teljesítménnyel bír. Természetesen a húzósabb ár (18.000 Ft) mellé a külső akkut takaró testesebb hátlapot is kapunk majd, sima akksi 7500-tól létezik. (kosárba velük!)

LCD. Ez akciókamera, tehát senki nem nézi a séróját szaltózás, biciklizés, szörfözés közben a kijelzőn. Ugyanakkor a kamera árammal sem győzné – mint előbb kiderült. Marad a gyakorlás, no meg a jó szándék, érzékkel tartsuk  témára a kamrát. Van lehetőség a WIFI kapcsolaton keresztül némi visszanézésre, főleg, ha van okos telefonunk. Ez bizony kóser megoldás – más kütyü LCD-jét használjuk tök ingyen!

WIFI. Tartozék a távirányító. Laikus elsőalkalmasként rosszindulatúan duzzogtam végig fél tucat bekapcsolási kísérletet, mire felfogtam, mi és hogy működik. Először párosítani kell a kamerát a WIFI adóval. A kamera oldalán van a WIFI gomb, azt aktiválom, a menüben új kamerát választok és aztán a jöhet az egymásra találás, főleg, ha RC (remote control – távirányító módban járunk). A kamera wifi menüjében másik opció az APP, azaz okostelefonnal lehet ugyanúgy vezérelni, LCD funkcióval. Ehhez csak le kell tölteni/telepíteni a programot. Mivel védett WIFI vonalunk van, a teló kéri a jelszót. Ebben segít a jó öreg internet megint, mert a manual erről nem nyilatkozik.

RC – azaz a kis távirányító. Giga telitalálat! Korábbi kameráim infrával vezéreltek, azaz a távirányítóval bele kellett pislogni a kamera érzékelőjébe, míg itt a wifi komoly mozgásszabadságot ad – 180 méterig, illetve akár 50 kamera vezérelhető egy hálózaton! Ez bizony megint PRO opció! Fröccsálló, azaz 3 méteres mélységen túl ne vigyük. Ötletes a rögzítő klipsz hozzá.
Természetesen a kontroller is akksis, USB töltővel és Murphy naná hogy segít: érthetetlen módon nem volt feltöltve, túrám második napján.

Tipp: ne bízzatok az USB csatlakozókban! A laptopomon ezekkel a csatlakozókkal többször volt kontakthibám. 5V , 1 A USB átvitelű hálózati töltő megoldja a gondokat, nekem a laptopról nem akart a LED kialudni, szóval csak töltött rendületlenül…

A távirányító nagyon hasznos, mert bemozdulás nélkül kapcsolható a kamera, a kijelző mutat mindent amit kell, funkciók ugyanúgy válthatóak, mint a kamera 2 gombos felületén. Kamerán LED jelzi a státuszt, sok tanulni való nincs. Tehát ha minden tervezett, összerakott, akkor akku időn belül nagyon élvezzük a kezelhetőség szabadságát. A távirányító 5-6 óráig aktív, míg a kamera kikapcsolható wifin – akkut spórolunk – ilyenkor 10%-ot él fel a kéken willogó aktív wifi státuszunk. Elem töltöttség visszajelzésünk természetesen van – bekapcsolt állapotban. Tipp: érdemes fejben számolni az időket. Vigyünk töltőt, pótakksit lsd. előbb.

SD. Micro természetesen, nincs a kamerához, így neked kell invesztálnod. Ne legyél skót, az adatfolyam nagy, 10-es minőségű kártyát igényel, 16 GB alatt ne add, 64 GB a plafon. Egyes hivatkozások szerint lehetnek típusok amiket nem ajánlanak, tehát preferált gyártótól vásárolj. A kamera lefagyhat, memóriakártya okán is, elvesztheted a felvételeket.

Tipp: a memóriakártyát mindig a kamera által formázd, töröld! Lehetőleg ne vedd ki, legyen fix tartozék – hiszen lehet hibásan is behelyezni, kontakthibásan. Nem fog időben kiderülni… USB adatátvitel, mentsed rendszeresen a felvételeket.

Teszt és vélemény: a kamera szuper játéknak minősült. Menet közben, ill. visszanézéskor érdekes lehetőségek merültek fel, kezelhető, kezes darab. Érdemes a neten különböző tutorialokat megnézni, tesztelni a beállításokat. Én ezek híján indultam el: az akkuk gyorsan lemerültek. A felvételek jók, de hiányzik a laikus rögzítés, amit nem tartalmaz a készlet. Belelóg az ember ujja a képbe, ha elfelejti,mennyire széles látószöggel bír a kamera. Első két napon nálam is volt lefagyás, illetve kisebb fennakadások, részben felhasználói hibából. Zárt térben, közelről kellően torzít, behajlítja a kép széleit. Visszanézve egy hosszú, ultra szélesvásznú cinema felvétel nézett vissza a alptop képernyőjéről. Élmény volt mind a készítés, mind a visszanézés.

Egész vásárlási listát kellett összeírnom: akksiszett, fejpánt, mellpánt, tároló táska, markolat, teleszkóp, giroszkóp színszűró filterek, adapter lehetőségektől indulva  végtelen a lista, amit további kamera is gyarapíthat. Felróható a gyártónak, hogy lehető legtöbb kelléket megspórolja, bár racionális megoldásokkal helyettesíti. (akksi töltő helyett USB kábel pl., nincs LCD, monokrom kijelzőt használ) Magyarul: költeni kell rá még kb. 50.000 Ft-ot, illetve kreative utángyártani ami kellhet. 

Mindenki dícséri a kamerát, de naivitását senki nem vallja be egyenesben. Beüzemelés és próba órákba került, minimum egy nap szükséges, hogy kitalnuld a szisztémát. PRO opció, tehát lehet, hogy a kellően naív felhasználók egy részének ez nem megy simán, viszont utána olvasható a neten. Felhasználók oldalait keresd, technikai támogatásért ott a gyártó.

Röviden: Profi és profitáló cucc. Telitalálat.

A visszanézés és feldolgozás alapjaival folytatjuk a cikket.

 

 


  • 0

Mahmudat, Sinai, Tiran (2. rész)

A csatornán átvágni nem volt egy almáspite-piknik. A DVD -introra kívánkozott, ahogy a hajóhoz képest nagyokat hintázott az egész horizont. Mindenki csendesen igyekezett magába folytani a gyomortartalmát, élénk beszélgetéseknek nem kedvezett az út ezen szakasza, ahogy az olvasgatásnak sem. Csend honolt, amit néha egy egy zuhanó, huppanó, boruló hang tört meg. Emberi csend volt ez. Bezzeg a hajó eresztékei nyikorogtak, a felcsapó hullámok és a süvítő szél társalgott egymás szavába vágva. Jó volt védett vízbe érni, biztosan állva a lábakon. Dunraven merülés, Mahmudat – szólt a merülésre hívó harang.

Dzsannihoz képest milyen lesz? – kérdezték a hölgyek as komplett briefing után. Rövid mérlegelés után úgy gondoltam, rá bírnak venni a zátony merülésére. Nem bántuk meg, nagyon kényelmes háromszöget úsztunk, rengeteg kecskehal, lágykorall és szép reef okozott örömet.

Éjszaka ugyanezt a kört merültük meg, ami nekem kifejezetten tetszett. Volt egy kis varázslat, ahogy az embert áramlás sodorja, majd hozza vissza… Kimerültünk, a 4 merülés leszívott. Másnap Ras Mohammednél ugrottunk.

Hajóról ugrottunk Shark Yolanda sarkánál, de nem értettünk egyet a két körös verzióval. Szerintem egyszerre 24 búvár azért ne induljon neki a kéknek, így aztán maradtam a végére csapatommal, míg a másik 3 csapat, 18 buborékeregető már elmerült. mindenki együtt ugrott, csak mi 1 perccel később. De jó volt ez így.

Okés mindenki, pár méteren figyelem az áramlást, felmérem amit kell. Shark reefneél szembe jön az áramlás a sarkon, a Snapperek be vannak húzódva a laguna tövébe. Látom, hogy az előőrs 25 méternél fújja maga mögé 45 fokban a buborékot és veszettül lapátol előre. Szembe áramlást kaptak. Mi kint vagyunk, 20 méterre a faltól, itt másképp érződik még a vízmozgás. Mérlegelek és összeszedem a csapatot, jönnek utánam szépen. A laguna felé indulok, érintve az impozáns halrajt.Visz a víz… Az egész merülés a laza csodálkozás merengésében telik. 50 percig húzom még sok levegőt harapó csapatommal is, Satellite reefet is kerülve Yolanda felett a nyílt vízre sodródunk, bójalövés, taxi a hajóhoz. Kedvenc merülésem, classikus drága Shark Yolanda!

Irány Tiran! Thomas reef. Gyönyörű. Valami igézet a mélységből, ahogy az ember a platón sétál, mintha más bolygón lenne. Pedig alig 25 méter a felszíntől. Ahol a plato véget ér, kezdődik a Thomas canyon. Trimix, mélymerülés – még visszajövünk, hogy a boltívek alatt átúszva szétnézzünk a mélyén – fogadom meg. Igaz, hogy a teliholdas áramlások fura ideját éljük, de azért 2 áramlással szembeúszó csapattal is találkozunk. Na, ez legyen a legnagyobb vezető hiba 🙂

Woodhouse: drift and dive. Fordított irányban megyünk, ettől más.

Gordonnál nagy áramlás fogad, jót driftelünk, másokkal történik egy eljegyzés, némi nehézségek közepette. Jackson reef  special: a bal korallkertet ússzuk körbe, elmerülve kis pillangóhalak között. Simán vissza is úszunk majdnem a hajóig. Némi fennforgást okoz egy leeső uszony, 54 méter, egy levegőelfogyás és némi oxigénkúra. Az áldozat profi mindezek ellenére, a probléma mindössze preventíve jellegű, a tanulság átbeszélhető – derül ki a hajón, mi is történt, míg mi mást merültünk, mint a másik 3 csapat. Guide vagyok, ismerem a vizet, a körülményeket, igyekszem jót választani a lehetőségekből – sikeresen – ezért nem vagyok különc, ugye?

Gordon éjjel. Letiltani sem kell a merülésről az embereket, sokan visszalépnek. Folyik a víz. Elementálisan, ilyenkor a hajó fényére jött halak mozognak, rajokban keringve a hajó alatti fényben. Kihagyhatatlan egy magamfajtának, még akkor is, ha végig úszni kell, az utolsó pillanatig. Erősen lobogtat a víz, ahogy  a hajó végénél kapaszkodunk, ragaszkodva a merüléshez, nem tudva kiszakadni a vízből.

Anamone City és Shark Yolanda. Daharra. Varacskolás a homokpadon,ejtőzve a langyos vízben. Nem messze: éjszakai merülés.

Mériemm sorra kerül, mint újonc éjszakai merülő. Na, az áramlás adott, a víz homokot fed, Professzorunkkal hárman fél órája kavarunk. Éktelen villogtatásra fordulok hátra: kitágult szemekkel integet Mariann, tenyér élét merülegesen csapkodja a homlokának és mögém mutat. Cápát szeretnél tán mutatni? – értem meg és fordulok vissza, lámpámmal kaszálva körbe-körbe. Sehol senki. Huu, már majd becsináltam! Nem baj, nyugi van, hagyjuk magunk a hajó fényei felé sodortatni. Pl. ezért kezdjük áramlással szembe a merülést, ahogy  a tankönyvek is írják. Praktikusan a hajó körül még nézegelődünk. Itt derül ki, hogy a hajó jobb oldalán a nulla látnivaló, míg bal oldala maga a paradicsom. Gyönyörű koralloszlopok között flitteres kishalak szikráznak, diszkógömböt formázva, majd tornádót, majd pulzáló csillagködöt. A formáció rendre változik és elkápráztat bennünk. Még egy húsz percet rápúpozunk a merülésre.

Aztán a felszínen ideje megbeszélni ezt a sharkos sztorit. Prof és Mériann esküsznek a cápára. Én a vállam vonogatva szerelem szét a palackom. Ahogy a palánk felé fordulok, a hajó tövében egy barna árnyék úszik el a felszínen! nagyot dobban a szívem, el is kezdek kiabálni és futok a hajó palánk mellett előre. Aki ott volt, láthatta is, tényleg van itt cápa… Egy biztosan…

Alvás és innen indulunk tovább, a Thistlegormra reggel.


  • 0

A kevesebb, gyakran több

Steadicam_Curve_Blue_GoPro.jpgAvagy privát bevezető a GOPROHERO világába, mikor is én, az amatőr videós megkaptam az új játékszerem. 2004 óta tartok kamerát a kezemben. Több száz kamerás merülés áll mögöttem. De rájöttem, hogy semmit nem tudok én erről a kütyüről, az eredményeket elnézve a környezetemben: mások sem nagyon. Elkeserítő felvételeket titkolnak el sokan, ami arra ösztönöz, hogy a kis video suli esszésorozatba kezdjek. – és fórumot nyissak a témában.

Miért éppen GOPROHERO? Egy dolog késztetett rá, nevezetesen az, hogy a nagy, keretes víz alatti kamerát tologatni minden merülésen nem egy elegáns dolog. A netet elborították a játéknak tűnő miniatűr kamerák és már a kis kompakt fényképezőkkel is komoly HD videókat lehet készíteni. Komolyan?  – kérdezhetnénk kételkedve. Igen, ez a válasz, főleg, ha a HERO3 Black edition technikai paramétereit nézzük. (de ezzel később foglalkozunk még) Kezdjük az alapoknál!

Mi kell a jó videóhoz? A válasz hosszú lenne, ezért címszavakban próbálok rávilágítani:

– kamera
– téma
– operatőr
– megfelelő kondíciók

Ha mindegyik címszó elé odakerül a , vagy a kiváló jelző, akkor csodák történhetnek. Önmagában azonban egy drága kamera nem képes semmire, ahogy egy rossz kamera leküzdhetetlen hátrányt jelent az operatőrnek. Mostoha körülmények között előbb utóbb belátjuk, hogy próbálkozásaink teljesen értelmetlenek. Bővebben tehát:

Kamera: vegyük úgy, hogy adott. A profi, az milliós tengeralattjárót tologat, míg egy amatőr megmarad a “handycam” kompakt megoldásnál. Ami változás történt, hogy a lelkes újoncok és a veterán profik játszanak az új hősökkel: Pro Hero és társai már a boltokban! Amúgy mindenki azzal filmez, amije van. Minden kamera jó valamire, adott keretek, körülmények között tud optimálisan működni – élvezhető eredményt előállítani. Ezt minden kezelőnek magának kell kiderítenie, amire persze vannak módszerek. És segédeszközök – különösen esetünkben!

Téma: bármi. Ezen felül a téma leképezése képi megformálása szintén egy történet, hiszen be kell mutatni a felvétel tárgyát. Alapszabály: mutasd meg, kik, hol, mit csinálnak! Ezt élesben, azaz a kamera szögeit váltva, megfelelő snitteken, képarányokon, kameramozgásokon keresztül tesszük, azaz eleve a fevett anyag nézhetőségére törekszünk. Rutinos operatőr ezzel megspórolja a szerkesztéssel járó időket, illetve a feleslegesen felvett anyag nem kéezi archiválás/kukázás kérdését. Hiba tehát mindent felvenni, hogy aztán utánszerkesztéssel érjük el a kívánt eredményt, bár egy igényes film megkívánja az utómunkákat. (Újabb szakember, szakterület kerül a képbe.)  Maradjunk abban, hogy a téma önmagában sok féle képp bemutatható, attól jó, ahogy ez megtörténik. A jó téma sokat mondó, érdeklődésre számot adó,  nem csak a készítő számára értékes, hangulatot, érzelmeket, információt közvetítő képi tartalom- melyhez a hang is kiemelten fontos.

Operatőr: a kreativ ember. Ő az, aki az esemény megörökítése érdekében vállalja a képrögzítés feladatát, ezáltal részben, vagy teljesen a kamera mögé kerül, speciális résztvevőjeként az eseményeknek. Rajta is múlik, hogyan akarja láttatni a témát, hogyan kezeli a kamerát. Sokszor ő az az ember, aki a vágás-archiválás feladatát is ellátja. Tudás, gyakorlat, érzék – és sok mukaóra kell a számára. Ő az igazi hős! A láthatatlan. Te, és én.

Megfelelő kondíciók: kulcs a minőséghez, azaz ez kell mindenhez. Mind a kamera, mind a téma, mind az operatőr számára alapkérdés – hiszen a végeredmény így lesz az, ami. Ez egy profi forgatáson egy stáb tervezett, közös munkájából adódó összmunka eredménye, amatőröknél inkább a szerencse dolga. Rutinos videósok gyakran tudatosan törekednek egy-egy jó kombinációból fakadó lehetőség kihasználására. Törekedjünk tervezetten, tudatosan a harmóniára!

Tippek és trükkök: Most, hogy sok okos definíciót feltártunk (lesz még jópár), már csak az van hátra, hogy részletesen megmagyarázzunk pár komoly hibaforrást, no meg tuti tippeket adjunk. Íme az első: Az emberek nagy része képes terjedelmes és nézhetetlen minőségű videofelvételek készítésére. Stop! A kevesebb, gyakran több. 

Kis video suli esszénk folytatódik, a GOPRO Hero 3 bemutatásán keresztül- ahogy kezdő tulajdonosként megéljük a hibákat. Tanulni kell, az az egy biztos – remélem korábbi tapasztalataim birtokában sikerül túllendülni a béna buktatókon és sok hasznos tanáccsal szolgálhatok azoknak, akik mit sem sejtve most kamerát kapnának a kézbe.

Figyelem, ami már most biztos! A név nem kamu: akik ezt a kamerát csinálták, azok tényleg azt hiszik, hogy a kamera mögött beavatottak állnak!

Foto illusztráció: THE TIFFEN COMPANY’S NEW STEADICAM® CURVE™ FOR GOPRO® 

 



Barlangi bújócska

Blogtár